Megszülettünk,
kier?szakolt a világ
– valaki inkubátorba –
de néha
eljön a halál,
és néha érezzünk
árvaságunk,
ez a világ
nem nekünk
teremtetett.
Néznek mindig
élcel?d? szemek,
cédulákat kötnek ránk,
a társadalom
rongyai vagyunk.
A te szemed is ennek titulál .
——————————————–
Kép hiányában nem tudnám kitenni, de most úgy érzem,
hogy nem sokat segítene ezen az íráson egy képmelléklet.
Közhely-panel, sajnos 🙁
Legutóbbi módosítás: 2010.05.20. @ 12:45 :: Ács RIchárd