Ablakkeretben törött üveg,
a járdát szétlöki a gyom…
Lakatlan ház az este,
ahol nincs miért maradnom.
Kültelki éjszakák csendje
vagyok, kih?l bennem a nap.
Vágyaim utolsó útra
induló csorba drótszamarak.
Az utca lámpafénybe bújt:
minden mozdulatlan, szép.
Mindig a tejutat nézem,
mindent tisztára sepernék.
Legutóbbi módosítás: 2010.05.20. @ 03:58 :: Csillag Tamás