Az ember rusnya állat,
nézd meg, hogy folyik nyálad.
Bepállik hóna alja,
egymást marja, fölfalja.
Barátjába kést merít,
majd vidáman felnyerít.
Volt egyszer egy ember itt,
kiirtotta kertjeit.
Az ember rusnya féreg,
rángatja zsíros érdek.
Föld kell neki, temérdek,
trágya nélkül nem él meg.
Éjszaka van, por a fény,
ki Istent fél, koravén.
Fent a gyógyszer, alant én.
Embervírus, karantén.
Legutóbbi módosítás: 2010.05.27. @ 14:50 :: Korányi Mátyás
