Seres László : Kirekesztettek

“A közvélemény gyenge zsarnok

a magunk véleményéhez

viszonyítva”

(Henry David Thoreau)

 

 

 

Befogadtak a kirekesztettek

lándzsáik hegyére tűztek

félistenek keselyű fények

vérbe hullt sorfalak közt

eleven húst

suhogtató korbácsnak

hogy felnyissam kiszúrt

szemeiket

kiknek öröm

az önként vállalt vakság

és kétes hangzavar

bennük minden ima

pokol a menny

Cherub áll őrt

holt lelkekre vigyáz

s átokszóként

hangzik fel az Amen

 

Bélyegek ők mind

a bélyegen

 

Most csillagokat bontok nekik

élébük hintem a Napot

és lesem lábnyomukat

hogy a Földre

újra visszataláljanak

Legutóbbi módosítás: 2010.05.30. @ 16:32 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.