Tiszai P Imre : Tűz éget

 

Nézd a lángokat,
a szétfutó  árnyakat,
miket a fény fest a fákra!
Halódva roppan az ág
mikor mohó éhséggel
a tűz mélyeszti bele fogát.
A meleg átjár,
lépj mellé, ne félj!

Csak a szikra pattog,
ott a nyugalom vár,

magához ölel a láng.

 

Fogom kezed,

 

az égre szállunk.

Legutóbbi módosítás: 2010.05.09. @ 10:32 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén