… a jövő arca őriz tegnapot…*
Akarattal sincs mindig feledés,
mert végtelen mély az emlékezés,
és újraéled az idő, s a tér,
a kialudt fény velük visszatér.
Jelen méhében múltakat találsz,
kihordott percből nő időkalász,
a jövő arca őriz tegnapot,
és újra gyújtja a létcsillagot.
Időtengelyen halad az utunk,
mindig előre, vissza nem jutunk,
de velünk ballag az emlékezés,
szívünkben sok, de lelkünkben kevés.
Legutóbbi módosítás: 2010.06.09. @ 13:51 :: Bonifert Ádám
