Böröczki Mihály - Mityka : Imafüzér

2010.06.06. Böröczki Mihály - Mityka Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Úgy négy-öt éves kisgyerek lehettem,

a gazdaság, az egykori major

már majdnem-majdnem fölfedezhetetlen

mélyekre búvott emlékezetemben,

a kontúrok megkoptak valahol.

Honom immáron végképp

összeszorított térkép,

nyelvében sérthetetlen,

csatára vértezetlen,

bejárom százszor mégis

Bakonyát, Vértesét is,

rónáit, erdős zöldjét,

parlagát, szántott földjét,

vigyázom, őrzöm, féltem,

a pórusait érzem,

s ha más esélye nincsen,

irgalmazza az isten,

és óvja minden ellen

ökölbe zárt szerelmem.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.06. @ 07:26 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.