Gyenge András isztambuli f?konzul az MTI-nek elmondta, hogy 2003 és 2011 között tartanak évente magyar napot Rodostóban, a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) emlékére. A város a magyar emigráció szimbóluma is, mert Rákóczi és 40 társa 1717. október 10-én szállt partra emigránsként 
Gallipoliban III. Ahmed szultán meghívására, s valamennyien életük hátralev? részét Rodostóban töltötték – emelte ki a f?konzul. Pénteken a Rákóczi-emlékházban és -múzeumban bemutatják Hóvári János történész, turkológus, diplomata Törökországi emlékek és tanulságok cím? könyvét, valamint Beszédes Kálmán Rodostó magyar képírója cím? kötetét, amely 72 darab, Törökországban készült rajzot tartalma. A könyv el?szava, ismertet?je törökül olvasható, s a Magyar-Török Baráti Társaság kiadásában, F. Tóth Tibor szerkesztésében jelent meg.
Beszédes Kálmán 38 válogatott rajzának másolataiból kamarakiállítást nyit a belváros központjában Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár f?igazgatója. A könyvtár a Beszédes-hagyaték ?rz?je. A képek között van nyolc rajz a Boszporuszról is az 1800-as évek végér?l.
Milyen forrásértéke van a Beszédes rajzoknak?
Beszédes abban a történelmi pillanatban járt Rodostóban, amikor a város még ?rizte 18. századi szerkezetét. Az út- és utcahálózat még változatlan volt. Néhol ugyan–magyar városrész házai még úgy álltak, mint 150 évvel azel?tt – kissé romosan, máshol pedig javítgatottan, s némileg átépítetten. Beszédes több épületet is meg akart menteni, s ez akkor még lehetséges is lett volna, ha a 93-ban–magyar fest?m?vész kell? hazai támogatást kap. Neki köszönhet?, hogy 1892 a Rákóczi-templomban restaurálási munkálatok kezd?dtek. Beszédes nem keleti színeket keresett Rodostóban, hanem dokumentációt készített, ezért rajzai a történeti kutatásnak rendkívül értékesek. Halálát követ?en, pár évtized múlva Rodostóban olyan változások történtek, amelyek a város szerkezetének teljes átalakulásához, s ennek következtében az egykori magyar városrész elpusztulásához vezettek. Leginkább csak Beszédes rajzaiból tudjuk, milyen is volt az egykori magyar Rodostó. Neki köszönhet?en utazhatunk vissza az id?be.
Rodostó polgármestere, Adem Dalgic az eseményre meghívta Hóvári János jelenlegi kuvaiti nagykövetet, Szögi Lászlót és F. Tóth Tibort, a budapesti Magyar-Török Baráti Társaság alapítóját és korábbi alelnökét. A Béke és Barátság parkban fát ültetnek, majd megkoszorúzzák a parkban álló Mikes Kelemen-szobrot. A rendezvényen részt vesz a Rodostói Magyar Baráti Társaság és Erdogan Erken, aki 1989-t?l tiszteletbeli magyar konzul. Komló város delegációjával érkezik a rendezvényre Horváth László, a szigetvári tiszteletbeli török konzul, és ott lesz Beszédes Kálmán szül?földjének, Dunaföldvárnak a küldöttsége is Nagy Gáborné polgármester vezetésével.
Beszédes Kálmán (1839-1893) Münchenben tanult az akadémián festészetet és grafikát, majd Széchenyi István fia, Ödön meghívására Isztambulba utazott. 1878-tól haláláig, 1893-ig Isztambulban élt és részt vett a Széchenyi Ödön által megalapított t?zoltóság dolgozóinak képzésében. Eközben bejárta az Oszmán Birodalmat, kutatta a Rákóczi-emigráció történetét, tárgyi emlékeit. 1891-ben és 1892-ben hosszabban id?zött Rodostóban, rajzolta a magyar negyed épületeit, Rákóczi palotáját és a tradicionális öltözék? török lakosságot, ezért rajzai a történeti kutatás számára is értékesek.
Sokat fáradozott a rodostói Rákóczi-hamvak hazaszállítása és a rodostói templom restaurálása ügyében. Külföldi tárcacikkei népszer? olvasmányai voltak a magyar közönségnek. – Irod. Megemlékezés (Századok, 1893).
Forrás
mult-kor
mek.niif.hu
turkinfo.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
