Szombat délel?tt átadták a Magyar Örökség-díjakat: hét oklevél és aranyjelvény kiosztásával heten jegyezték fel nevüket a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumában”.
Bartók Béla, Antall József, a labdarúgó Aranycsapat, a Száztagú Cigányzenekar, Hamvas Béla, a Magyar Rádió, a Füvészkert és dolgozói – néhány név azok közül, akiket a magyar állampolgárok méltóak találtak a Magyar Örökség-díjra. A díj kitüntetettjeinek kiválasztása ugyanis az alulról építkez? demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik, állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt, a bírálóbizottság pedig kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Ennek megfelel?en az elmúlt 15 évben az említett neveken kívül a számos olyan alkotó személyiség, életm? és csoportosulás is kiérdemelte a díjat, akiket el? kellett „bányászni” a feledés homályából, hogy példaként álljanak a mai nemzedék elé.
Erkel Ferenc életm?véért és az általa alapított Budapesti Filharmóniai Társaságnak els?ként adták át a rangos elismerést szombat délel?tt az MTA dísztermében, de a Magyar Örökség-díj történetében el?ször egy város is kiérdemelte az oklevelet és a Szent Koronát ábrázoló jelvényt: kultúra?rz?- és teremt? tevékenységéért és példás nemzetszolgálatáért Hódmez?vásárhely neve is bekerült a kitüntetettek nevét jegyz? Aranykönyvbe.
„Van már legh?ségesebb városunk, így nevezzük Sopront, van legbátrabb városunk, így nevezzük Balassagyarmatot, és most született meg az a magyar város, talán az els? olyan magyar város, mely ezentúl a magyar örökség városa” – fogalmazott a bírálóbizottság tagjaként is tevékenyked? Jókai Anna, kinek tisztéül a díj átadása jutott. A költ?n? az átadás el?tt hozzátette: szívének különösen kedves ez a díj, mert szerinte ez a város úgy ?rzi meg a múltját, hogy abból a jelennek is ad. A díjat Dr. Lázár János polgármester és országgy?lési képvisel?, valamint Kószó Péter alpolgármester vette át.
Az ötvenezer lelket számláló, alföldi megyei jogú városról a „legvásárhelyibb vásárhelyi”, Szenti Tibor író és néprajzkutató mondott rövid méltatást az összegy?lteknek az város történetér?l és érdemeir?l. Ezek között említette, hogy a 2004-es, kett?s állampolgárságról szóló népszavazást követ?en a város önkormányzata úgy döntött, meghirdeti a Hódmez?vásárhely Tiszteletbeli Polgára minden határon túli magyarnak, aki azt kérelmezi – jelenleg húszezer f?nél tartanak.
Szenti Tibor felhívta a figyelmet város kulturális életét alapvet?en meghatározó, tágabb értelemben vett képz?m?vészetre, melynek íve a népi fazekasságtól a vásárhelyi hímzésig, a fotóm?vészetig, valamint a hazai alkotóknak több mint fél évszázada meghatározó teret biztosító Vásárhelyi ?szi Tárlatig terjed, és a hétezer éves hagyományokra visszatekint?, napjainkban is jelent?s kerámiakultúra is fontos része. A városban els?ként létesítettek vidéken holokausztmúzeumot, tovább a szojvet megszállástól a rendszerváltásig terjed? id?szakot bemutató, interaktív kiállítást az Emlékpont múzeumban. A település 1997-ben els?k között kapta meg az Európa Díj becsületzászló fokozatát, 2009-ben az Év Városa és az Év Honlapja díjakat.
Szenti Lajos a város jöv?beli terveir?l is szót ejtett: „A mez?gazdaság fejlesztése, a ráépül? feldolgozóiparral, a családi gazdaságok támogatásával, továbbá az oktatás és a m?vel?dés kiteljesítése, de m?szaki múltunk is kötelez” – fogalmazott a néprajzkutató. Az ünnepségen közel száz hódmez?vásárhelyi polgár is megjelent: röviden ?ket is megtapsolta a közönség.
Hódmez?vásárhely mellett a Magyar Örökség-díjat kapott elismerésül a Bajorországban menekült magyarok gyermekeinek fenntartott Burgl Kastl Magyar Gimnázium fél évszázados nevel? tevékenysége, a Kárpát-medencei Magyar Középiskolák nemzetmegtartó szellemisége, Kligl Sándor szobrászm?vész plasztikai világa, a Hangya Szövetkezetek a vidék magyarsága gazdasági gyarapodását szolgáló tevékenysége és Hegyi-Füstös István hitben megélt közírói munkássága.
Az elismerések odaítélésér?l a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság döntött. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.
Hajós Alfréd posztumusz Magyar Örökség díja
A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-t?l pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyb?l az évek során elismerésben részesültek közül megemlíthet?: Kolozsvári Református Kollégium (2007), Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002).
Példaként ezzel a díjjal kitüntetett személyek: Melocco Miklós, Sinkovits Imre, Gyulai István, Zsivótzky Gyula, Földi Imre, Magyar Zoltán, Nagy Gáspár, Domokos Mátyás, Bay Zoltán.
A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkez? demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális m?sor keretében. A Bírálóbizottság els? elnöke, köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc volt.
A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik.
· Az els?n történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján el?ször 10, majd további sz?kítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz köt?d? kulturális programot.
· Körülbelül két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbüls? id?ben intenzív szervez?munka folyik.
· A kérdéses hó utolsó el?tti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendez?i, az újságírók, eseményrögzít?k, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók.
Forrás
J.A. – hetivalasz.hu
hu.wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
