Horváth István : KI VÉD MEG?

Ki véd meg a széltől,

a jégveréses éjtől,

tűztől – víztől

ki véd meg?

 

Ki véd meg a Naptól,

a mindent fölperzsel?

sivár pusztaságtól,

ki véd meg?

 

Ki véd meg a homálytól,

színek s ízek múlásától,

a szürkeségtől,

ki véd meg?

 

Ki véd meg a száguldástól,

álmatag hajnalon az

útszéli fától,

ki véd meg?

 

Ki véd meg a fájdalomtól,

múló romlékony testem

száz bajától,

ki véd meg?

 

Ki véd meg magamtól,

attól, kit csak néha szeretek,

hát magamtól,

ki véd meg?

Legutóbbi módosítás: 2010.06.29. @ 09:51 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.