Az Ördöggel találkozni? Hát nem is tudom! – Mondjuk, kell cirka négy üveg sör, de leginkább abból a vörös borból, amit a m?anyag kannából mérnek ki.
Egyébként meg azt sem tudják az emberek, hogy egyáltalán találkoztak vele, vagy: kivel és miért?
Nekem könny? volt meglátnom. Egyrészr?l, mert, hogy nem vagyok buzi. Mivel hogy az Ördög ellenkez? nem? csábítókén jelenik meg. Most le is van szarva, hogy miféle nemi identitáshoz tartozol. A dolog lényege, hogy megjön. Eleget kell innunk hozzá.
Én például abból a kannásból ittam, amit a lakótelepi borozóban mérnek. Persze azt sokan isszák, de kevesen tudjuk, hogy ezt kell? mennyiség? vodkával kell párosítni.
Szóval! – kell nagy adag szexuális éhség – ez cirka azt jelenti, hogy veszítsd el életed szerelmét.
Itt akár tudományos szempontból is felmerülhet a kérdés, hogy honnan ismered fel: – ki is a te életed nagy szerelme? – Pedig egyszer? a kérdés és, mint olyanokra szintúgy egyszer? a válasz.
Életed szerelme – az Ördög! – avagy ? lesz, aki tönkre teszi a lelked.
Ja! – hogy nem tudtál róla, hogy te lélekkel rendelkez? lény vagy? – nevetséges. – Akkor barátom – leginkább egy kéjn?be kell szerelmesnek lenned, hogy megértsd, mi is az.
A kurva, mint min?ségjelz?: egy sztereotip – leginkább n?k által egymásra, mint egy hímelfogó dominancia érdekállapot jellemzést meghatározó kifejez? terminus.
Ámbátor – és el nem kanyarodva az Ördögt?l – jegyzem meg – hogy ne soká gyakorolj pszichológiai aspektust csak attól fogva, hogy megértsd a nemek közti harcok miértjét, mert épp oly bele bolondulsz, mint én.
Találkozásom az Ördöggel. – Vagyis ehhez megittam, mintegy öt liter ismeretlen eredet? vörösbort, amit szép talpas pohárba m?anyagkannából mérnek ki. Mintha csak valami arisztokratikus ivórendszerben megfogalmazott ”KOGNAK” ami más egyéb szempont alapján nem más, mint krumpliszesz és némi aroma, avagy borpárlat. Vagyis jól kigondolt technológia, röviden végiggondolt és ugyanaddig meg is érlelt és szintúgy észromboló mementóként vet oda az önhazudtoló társadalom, az elkeseredett szerelmi aktusaiban megfáradt költ? m?vészeknek, akik az öngyilkosság ama módját kísérlik önmaguk számára megválasztani, melyet a szociológia kézen fogva a pszichológiával és nem különben a jogalkalmazással jegyben járó társadalom tudományokkal egyetértve úgy fogalmaz: DEVIANCIA.
Szóval találkoztam az Ördöggel. Az Ördög jófej – ahogy most ezt szoktuk mondani: Tudja is magáról. Érdekesmód nem reklámozza mai féle szóhasználattal: – bekussol róla. – Szerintem, röhög magában, és ett?l jófej. Siránkozik, hogy társadalmi fogyasztási-egységekre fogalmazta az individuumok legalsóbb csoport formáit. Ezeket el is nevezete családnak. Különben meg kurva jó: mert, hogy önmagát eltartó rendszerben ez a fogyasztási egység termel, és pont annyit, amennyit elfogyaszt. Aztán meg azon siránkozik, hogy túlfogyaszt, vagy nem m?ködik – mert szarul önszabályoz. Máskülönben meg családszociológiával szokott még el?állni, ami cirka egy erkölcsi érték-preferncia megfogalmazása.
Szóval találkoztam az Ördöggel!
Az ördög kint ül egy teraszon. Mondjuk egy lakótelep garázsból kialakított poharazó lejárója el?tt, és megbeszéli önagával, hogy mit tenne, ha tehetne bármit is.
Régi szlogen, hogy: „az Ördög nem alszik!”
„Nem igaz! – mondja általában ekkor – és elt?ri azt is, hogy a falra fessék! Az Ördög megalkuvó! Leginkább folyton változó arcokkal áll ideológiák által szemébe fújó szelek elé. Magában aztán jogosan gondolja:
„Nem én vagyok az Ördög – Ti vagytok” – aztán kér abból a rossz borból, hozzá meg egy olyan szar vodkából kigondolja a maga tehetetlenségét.
Mondjuk az Ördög nem alszik – ha hím vagy – akkor az Ördög a más felesége – és te vagy az angyal. Ha meg n?stény, akkor tudod mi. Talán csak ördögkép? egy patriarchális társadalmi farokkal ijesztget? konszenzusban. – Mindegy is.
Hinni kell valamiben! – én például a semmi-ben hiszek. Na – mondja el valaki, hogy az nem létezik! – én ANGYAL VAGYOK! – például vannak olyan pihe-puha bolytok a vállamon, mik feltételezik az egykori angyalszárnyat. Leginkább akkor vannak, ha lemerülök a fürd?kádba mikor egy másik Ördöggel kezdenék szexuális viszonyt. A Semmi az jófej – szintúgy, mint az Ördög és tulajdonképp annyi is a nemi identitása. A semmi épp olyannyira buzi, mint amennyire az Ördög tud heterogén lenni.
A buzi is annyira cigó, mint a zsidó, a cionista a kirekesztett székely, és a dobozos sör, a kannásbor, a sodort cigi, vagy az ingyen kurva.
Cukor-központokról szól a világ – Mondja az én barátom – úgy hívják: Ördög – aztán folytatja:
A mell – az eml?! – József Atilla – „Na! – Tudod?” – „Aki leírta a versekben az élet lényegét” megrántom a vállam – és e nyegle mozduatból vetem oda neki: – „Én nem tudom. Bókay Antal tudja” – legalábbis gondoltam akkor – legyint – aztán azt mondja:
„Bókay csak találgat – Te fejtsd meg!” – én meg amerikalizált seggfej vagyok – nem tudok megfejtéseket sem keresni – leginkább megtalálni.
Mondom aztán:
„- A Brenner?”
Erre azt mondja:
„- Na látod! !” –
meg van..
Legutóbbi módosítás: 2010.06.15. @ 12:50 :: Molnár Zsolt
