A város felől ott vannak a holt kertek, a kanális, meg a vasút. A mi utcánkat, ha le akarná valaki rajzolni, akkor fésűvel vegyített kulcshoz hasonlóra ábrázolhatná, olyan kulcsra hasonlóan, amelynek két végén is vannak szögletes hurkok, köztük pedig némileg ferdén a fésű fogai, merthogy ezek a zsákutcák, ahol a mediterrán, vagy egyes tervezők által gagyiterrán stílusúnak hívott vityillók vannak, a kulcs első részén pedig a társasházak, s azután a másikon megint a gagyiterrán villák tobzódnak, hogy végül a mi utcánk három felé szakadjon s az egyik szára belefusson egy libatelepként működő tanyába, ahol hatalmas kutyák őrzik a birtokot, ki-kiszaladozva az odavezető földútra hozzák a szívbajt az arra tévedőre, másik szára elvész a szántásban, mellette egy nagy cigány-tanyával, ahol megszámlálhatatlan sok tagú család lakik, harmadik szára pedig beleszalad a Limes útba, az pedig egyfelé elvisz a Kutyás nevű falunak, másfelé meg visszavisz a nagy útra, ami a telepet a mi utcánktól elválasztja.
A Limes út egyik oldalán előbb gyárak vannak, most ipari parknak hívják, például egy amerikai elektronikus kütyüket gyártó vállalat, meg ideköltözött a legendás GÖCS, azaz a csapágygyár, kissé beljebb alszanak a buszok, amik a várost járják, de működik itt betongyár is, azzal szemben lakik Beton bácsi, aki nagy betonkeverő kocsival hurcolászta a lopott betont, míg meg nem bukott, de még így is nagyon sok ház járdája, alapja épült neki köszönhetően jóval olcsóbban, mint azt eredetileg, hivatalos árakat tekintve számolták, s neki sem kell sokat tökölnie a fűnyírással, mert az egész telkét lebetonozta, csak épp a kerti budi alatt nem, meg a tervezett járdáját nem, ott most sár van, vagy gaz, azon át megy a házába, mert díszkővel szándékozta burkolni, csakhogy Beton bácsi már nyugdíjas, mert muszáj volt neki nyugdíjba mennie, így díszkőre már nem futotta. Kissé arrébb a régi téglagyár kéménye mutat az égre, de az tényleg arrébb van, mindenesetre a mi utcánk is idetartozik, mert téglagyári kerületként vannak az utcanevek kiírva, pedig a régiek citromszigetnek hívják és nem valószínű, hogy a déligyümölcs helybeli termesztése miatt, sokkal inkább a ló végtermékének lehet a névhez köze.
A téglagyár mögött néhány sor putri húzódik meg. Régebben szemben a gyárral is voltak putrik, amiket még a régi városi tanács építetett, ráadásul egy magán területre, azután a tulajnak két évtizedes perébe került, hogy visszakapja tulajdonát, s elköltöztesse az ott lakókat, de végül sikerrel járt. Hogy az ottaniakat hova tudták rakni, arról nem tudni semmit. Viszont arra még emlékeztek néhányan, hogy oda meg azért kellett költözniük, mert a még régebben lakott házaik helyére focipályát épített a tanács. A pálya helyén dolgoznak most az amerikai cég alkalmazottjai. Szóval a Limes úton a gyárakkal szemben családi házak állnak, aztán már mindkét oldalon azok, kintebb pedig kisebb birtokokat őriznek a nagy kerítések.
Megint putri sor következik, de előbb még a vámos kocsma, avagy zoll büfé, ami persze a limes (határ) miatt kapta a nevét és ez esetben a köznyelv által adott név vált hivatalossá, mert korábban, még az áfészes időkben a huszonvalahanyas vendéglátó egység meghatározást írták ki a cégtáblára. De ez a hely már nem teljesen az a hely, mert egyszer leégett, persze a szocialista kocsma-hodály jellege maradt. A szomszéd telket vette meg egy ifjú és pénzes és türelmetlen ember valamikor a rendszerváltás után nem sokkal és előbb pincét akart ásatni a régi ház alá, de az nem bírta az áskálódást és összedőlt, majd a melléképület bontásának fogott hozzá, azt pedig a második nap megunta és inkább fellocsolta benzinnel, meggyújtotta, majd hívni kellett a tűzoltókat, mert leégett a kricsmi is. Bírta a kárrendezést pénzzel a fickó, annyira, hogy később meg is vette az áfésztől az egységet. A telkén meg felépített egy új, az addiginál jóval nagyobb házat. Aztán a kocsma mögött nyitott egy fatelepet is, de átgondolta eddigi ténykedését és azt inkább eladta. Fatelepből egyébként nincs hiány a Limes úton, mert kintebb is van egy, de az régóta eladó, fástól, gépestől. Van azután még itt egy bolt is egy pincében, egy családi ház pincéjében. Létezik még itt autóbontó, építési vállalat telephelye, és néhány tanyarom, gyönyörű orgonásokkal. Azután pedig szántó, ameddig csak ellát a szem, szóval egészen a látóhatárig, amit manapság már korlátoz az autópálya vonala, de a pálya kurtán-furcsán itt véget is ér, mintha csak elvágták volna. Mert el is vágták, így úgy néz ki, hogy onnét már a világvége van, vagyis mi a világ vége peremén lakunk.
Legutóbbi módosítás: 2010.06.25. @ 10:55 :: Pogány Gábor
