Seres László : Jó…lenni

2010.06.20. Seres László Vers 29
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

 

Jó…lenni Embernek…azt mondják Uram.

Mások kegyét mégse keresem.

Hamis istenektől el nem ájultam.

Mi sokan vagyunk, ők kevesen.

 

Szót facsar a csend. Torzót: óvodások!

Kiskorú vagy, veled nem vesződnek.

Bűnük, hogy elhiszik a glóriások,

törpék, törpe álmokat szőnek.

 

Nem kellesz már nekik, észre se veszed,

mint világot faló éhes termeszek

eltünsz. A jog, rend, hatalom elrettent.

 

Rád hivatkoznak mindig. Magad ellen.

Hallgatsz, mégis téged emlegetnek

tehetetlenség bábjaként. Az Embert.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.20. @ 10:30 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.