*
Minden hűvösre csiszolt pillanatot,
magam alá rejtettem,
Rideg szélbe loptam könnyeimet,
mert szívem elé ejtettem,
Mint táncra váró napfény a tetőn,
rejtőzködve, kalibába,
De megtalál az árnyék engem,
és menekülök a… hiába.
Lélek, üresen kopogó képek,
a keret körülöttem őr,
Hangom túlvilági mondóka,
mely süket fülekben ül,
De karcolatok azért maradnak mögöttem,
kormos, néma téglafalakban,
Bádogtetők árnyékában…
…lélekúton, szavakban.
Legutóbbi módosítás: 2010.06.02. @ 17:36 :: Thököly Vajk