*
úgy elrepedt körülöttem minden
szívem lelkem szemem testem
repedt tálca kezemben rajta pohár reped
hiányos jellem elrepedt termést repeszt
repedt gondolat repedt embert főz
megrepedt falakra repedt sebet tőz
s repedt kabátba bújva repedve állok
miként megreped a föld de nem mozdulok… várok
bár repedne el minden jelen és gúnyba bújt arc
de hozzászokva tartom össze ráncaim árkaiban karc
repedt kínokat szül a gyötrelem feszengve
repedt csendben repedt képet repedt ecsettel festve
repedt szememből könny cseppen le a repedt padlóra
s tovább reped a szívem is miként utolsót üt az óra
2009
Legutóbbi módosítás: 2010.06.25. @ 09:37 :: Thököly Vajk