*
Szennyet kavar a víz,
szürke habot úsztat,
nem csobban,
csattan,
tépi a partfalat,
virágokat mos a semmibe,
fák omlanak a sodrásba,
rohan az időfolyam
csak
csontjaink fehérlenek,
lenn,
az ölelő iszapban.
Legutóbbi módosítás: 2010.06.07. @ 10:30 :: Tiszai P Imre