Nincs alku, feleled. No persze —
de hát ez a megrepedt pohár,
ez a szétömlő undor: az este.
Nincs alku, mondod, de hol van az már.
Nincs alku, bizonykodsz egyre —
de hát ez a behorpadt alkony,
ez a hullám, amint habot vetve
ítéleteddé törik a parton.
Munkanap virrad az ünnepekre,
ám a csapszék most is nyitva áll:
állad támasztod lerészegedve.
Nincs alku, mondod, de hol van az már.
Legutóbbi módosítás: 2010.07.06. @ 09:10 :: Bátai Tibor