“Mert a testnek a gondolata a halál, a Lélek gondolata pedig élet és békesség.” *
(Pál apostol levele a rómabeleikhez. 8.6.)
(Pál apostol levele a rómabeleikhez. 8.6.)
Egyedül egy végtelen körben,
mert egyedi, egyetlen vagy,
meggyötörve és összetörten
cipeled belül önmagad,
és hajlottan, előre dőlten
tapogatod a falakat,
kiszáradt, ráncos lelki bőrben
érzed, hogy a lét megtagad.
Egyedül a csend birodalmában,
ahová végül visszatérsz,
talpalatnyi föld szorításában,
holttá fogyva is tovább élsz,
s egyszer mikor hamuvá váltan
már nem adsz és semmit sem kérsz,
elsuttogod, itt még nem jártam,
s magadnak már álmot sem ígérsz.
Az idő jegyzi a múló percet,
és nem törölhet ki semmi már,
egyedül voltál, magad leszel,
mert nincs senki, aki rád talál,
az utolsó úton egyedül mész,
legfeljebb harangszó kísér,
majd részekre hullik az egész,
s magadra hagy az idő és tér.
Legutóbbi módosítás: 2010.07.02. @ 13:29 :: Bonifert Ádám