Franz Kafka szerette volna, ha kéziratait halála után megsemmisítik, de barátja, Max Brod, figyelmen kívül hagyta a kérést, és ezzel hosszadalmas jogi csatározást indított el.
A 41 évesen elhunyt Franz Kafka kéziratainak sorsa igen hányattatott volt már az író életében is. Több írásával elégedetlen volt, tűzre valónak találta őket, és többet el is égetett. Elhatalmasodó tuberkulózisa 1924-ben halálához vezetett, azonban elhunyta előtt úgy döntött, meggyőzi jó barátját, Max Brodot, hogy a ráhagyott befejezetlen művek kéziratait égesse el. (Brod nemcsak Kafka műveinek örököse, hanem egyben azok végső befejezője is volt, mivel Kafka legtöbb írását nem zárta le. Így Max Brodnak nagy szerepe van A per, Az átváltozás vagy A kastély végső változataiban.)
Brod megtagadta Kafka végső kérését. Éveken át őrizte a nagyértékű dokumentumokat, mígnem Adolf Hitler náci csapatai el nem kezdték Csehország megszállását 1939-ben. Brod úgy döntött, otthagyja Prágát, és a papírokat is magával viszi. Az iratokat a BBC szerint két bőröndben csempészte ki a németek által nem sokkal később elfoglalt városból, és az utolsó, Prágát elhagyó vonattal menekült el. Brod ezt követően letelepedett Izraelben, majd végrendeletében halála (1968) után titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta az értékes iratokat.
A jogi herce-hurca most újabb fordulatot vesz, mert egy zürichi bankban kinyitják a Kafka dokumentumokat tartalmazó négy széfet.
Úgy tudják, a széfek több ezer eddig sosem publikált kéziratot, köztük levelezéseket, cikkeket, vázlatokat és rajzokat tartalmaznak, melyek részletes betekintést engedhetnek a XX. század egyik legnagyszerűbb írójának életébe.
A zürichi lépést hasonlóak követik két Tel Aviv-i bankban, melyeket egy izraeli bíróság kért fel, hogy ássák elő Kafka műveit a pincéből.
Ezek a dokumentumok képezik a vita alapját Izrael állam és a Hoffe nővérek között, akik azt állítják, ők örökölték Kafka iratait, anyjuktól Esther Hoffe-tól, Brod titkárnőjétől.
Izrael állam azonban állítja, a jogok őket illetik, mivel Brod 1939-ben Izraelbe emigrált.
Esther lánya, a Tel Avivban élő Eva Hoffe is jelen lesz a széfek kinyitásánál egy csapat ügyvéd kíséretében. Német irodalomtudományi szakértők, köztük egy írásszakértő segítségével egy pontos listát jegyeznek majd fel arról, mit tartalmaznak a széfek.
Ezután a bíróság eldönti, hogy az iratokat visszazárják a széfekbe, vagy átadják egy archívumnak, hogy megőrizzék a jövő generációjának.
Mindeközben az izraeli bíróság ítéletére várnak Hoffe kérelmét illetően, aki szeretné, hogyha az ügyet a nyilvánosság kizárásával tárgyalnák. Az izraeli Haaretz újság az iratok irodalmi fontosságára hivatkozva kérvényezte, hogy a dokumentumokat kiadhassák.
Kafka 1924-ben hunyt el tüdőbajban, ezt az utasítást hagyva Brodnak: „Kedves Max! Az utolsó kívánságom: minden, amit magam után hagyok, legyen elégetve, olvasatlanul.” Azonban Brod úgy döntött kiadatja Kafka regényeit (A per, A kastély, Amerika).
1939-ben, mikor a nácik közeledtek, Brod elhagyta otthonát és egyetlen aktatáskában vitte magával Kafka iratait Tel Avivba, ahol új életet kezdett. Később A kastély és az Amerika című művek kéziratait az oxfordi egyetemnek adományozta, de A per eredeti változatát megtartotta magának.
Felesége halála után Brod asszisztensével, Esther Hoffe-val élt együtt. 1968-as halálakor egy most vitatott végrendeletet hagyott maga után. Esther néhány kéziratot eladott, és 2007-es halálakor a fennmaradó iratokat lányaira, Evara és Rutira hagyta.
Nem minden irat került Max Brod tulajdonába, Kafka egyes naplói és levelei utolsó barátnőjénél, Dora Diamantnál maradtak. A Berlinben élő német nőtől a náci titkosrendőrség, a Gestapo kobozta el a dokumentumokat 1933-ban (a 20 naplókötet és 35 levél felkutatása a Kafka-projekt egyik fő feladata).
Kafka szintén elkobzott könyvtára már visszakerült Prágába. Stuttgartban egy régiségkereskedőtől a Porsche autókonszern szerezte meg őket, majd 2001 novemberében átadta Prágában az ottani Kafka-alapítványnak. Így hazakerülhetett Kafka ezer könyvből és rengeteg egyéb dokumentumból álló gyűjteménye.
Forrás:
The Guardian
kulturpart.hu
[origo] – Molnár Zoltán
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: Adminguru