Marthi Anna : “Jobb volna színnel, hanggal keverni, illatot, ízeket, vágyat… kicsibe oldott varázslat” PGy

 

fodros lélek vagy tiszta szó

oldani jó mi szeretet

bár hullámzana de megkapod

nélküle is tengerbe tér

a vágy a báj s mi szerelem

s mi nekem jut ezek helyett

egy csöppnyi csak morzsa tán

de tanít és végre a jelen

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak