Egy leheletnyi
érzés volt csak
éppen hogy
átsuhant rajtam
a kertre nyíló égen
búcsúzott az éj
mikor megérintett
s ment tovább
Álom volt ez
vagy valóság
nem tudom
nem is kutatom
valaki szétbontott
darabokra
parányivá tett
mint az atom
hogy őrizzem őt
s öleljem úgy
mint a hontalanság
Egy érzés volt csak
egy leheletnyi
egy elfojtott tűzvihar
ki tudja
sohase kérdezd
mert fájna
a pillanat úgyis elillan
mint a nincstelenek
sose volt
boldog
boldogtalansága
Az a jó hogy itt vagy
lehunyja szemed
a csillagokat
holdat tapasztasz
az ég homlokára
hogy újra éj legyen
hallgatunk
nem beszélünk róla
így lesz örök a szerelmünk
Kimondhatatlanul
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Seres László