Vandra Attila : Törpefenyők I/19. A hydra feje vissszan?

Vajon nem volt korai az öröm CeauÃ?Ÿescu bukása után?

A hydra[1] feje visszan?

 

 

December 22.-én este aztán megszólaltak a fegyverek. Egyszerre szerte az országban. Noémi édesanyja nem tudott 23.-án reggel eljutni a szülészetre. Fogta magát, és bement a Megyei kórházba, s jelentkezett a sebészeten. Hiszen egészségügyieknek a korházban van a helyük. 25.-éig nem is tudott hazamenni, a kórház körüli t?zharcok miatt. 69 halálos áldozat volt Brassóban. Noémi kettesben maradt édesapjával. A televízión csüngtek egész nap, a Szabad Román Televízión, mely rendszeresen beszámolt a forradalom eseményeir?l.

Egy adott pillanatban az édesapa megszólalt.

– Ez itt egy komédia!

– Hogyhogy komédia? – háborodott fel Noémi. – Ez tragédia! Itt emberek halnak meg!

– Az tényleg tragédia. De minket itt átvernek a televízión keresztül. És a markukba röhögnek. Miért kell a katonaságnak adott parancsokat a televízió közvetítse? Ez röhejes. Ez egy színjáték!

Noémi vitába szállt vele, felháborodott, hogy édesapja megszentségteleníti a forradalmat. Hogy fordulhat meg ilyesmi az eszében?

Noéminek az események forgatagában és a mámor közepette egészen kiment a fejéb?l a „karácsonyesti vacsorameghívás.” 24-én délben jutott eszébe. Az apja hiába csitította, felhívta Jónást.

– Csak akartam mondani, hogy ne várjon hiába vacsorára… S a nyilatkozatott elégettem.

– Még találkozunk! – felelte Jónás, majd letette a kagylót.

A lövöldözés egészen a CeauÃ?Ÿescu házaspár kivégzéséig tartott. Akkor mintha elvágták volna, egyszerre az egész országban megsz?nt. Mintha parancsra történt volna. A „terroristák” elt?ntek, mint a kámfor.[2]

A diktátorpár pere már Noéminak is szemet szúrt. Meg is fogalmazta a kételyeit.

– Megérdemelték sorsukat, de ez a per valahogy úgy nézett ki, mint a koncepciós perek. Mintha a per el?tt már ismert lett volna a döntés.

 

Bukarestben december 24.-én megszületett a Nemzeti Megmentési Front. Fura egy orosz neve volt… Front… A NMF összeállította a forradalom programját. Az els? határozatok közt volt az abortusz engedélyezése és a szekuritáté betiltása. A diktátorházaspár kivégzése utáni napon Bukarestben egyik házon a következ? falfeliratot találták.

 

„Még visszatérünk!”

 

Aláírás nem volt, de mindenki a szekuritáté keze nyomát sejtette benne. De miként fognak visszatérni?

December 25-én megalakult az RMDSz a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete. Amir?l a románság sohase hallott 50 éven keresztül, a magyarság kisebbségi jogairól, az mellbe vágta a román közvéleményt.

 

– Boldog újévet! – lépett be Noémi a tanáriba az újév utáni els? iskolai napon. Mizújs? – szólította meg Kisesztert.

– MureÃ?Ÿannét azóta se láttuk. A napokban megjelent egy autó, s elvitte a holmijukat. Állítólag Marosvásárhelyre költözött.

– Ott született… S akkor ki fogja tanítani a románt? S ki lesz az igazgató?

– Mi választottunk igazgatót, míg oda voltál. De az inspektorátus kijelentette, hogy igazgató csak els? fokozatos[3] tanár lehet. A kompetenciára hivatkoztak, s nem fogadták el a választást. De hát itt az iskolánkban senkinek sincs egyes fokozata. Küldnek új román tanárt is.

– Kit?

– Annyit tudunk róla, hogy Székely Annának hívják. Egy Hargita megyei faluban tanított eddig.

– De jó! Magyar. Könnyebb nyelvet tanítani úgy, hogy ismered a tanítványaid anyanyelvét – örvendett meg Noémi. – Más?

– Emilia maradt.

– Tehát a történelmet és a románt továbbra is románul kell tanulniuk… – sóhajtott Noémi.

– ?t sem dobhatjuk ki az utcára. Majd jöv?t?l, talán ezt is megoldódik – felelte Kiseszter reménykedve.

– Hát igen, ? nem volt olyan, mint MureÃ?Ÿanné. Kollégaként rendes volt, sohase volt bajom vele.

– Beléptél, az RMDSZ[4]-be? – jött oda Ági is.

– Igen, még 28.-án. Tán te vagy a f?nök? – szegezte Áginak a kérdést Noémi.

– A választásokig engem bízott meg az alakuló bizottság – felelte Ági.

Nemsokára egy ismeretlen n? lépett a tanáriba.

– BunÃ?Æ? ziua, sunt Ana Sechei, am fost numitÃ?Æ? de cÃ?Æ?tre inspectorat profesor de românÃ?Æ? în acestÃ?Æ? Ã?ŸcoalÃ?Æ?, Ã?Ÿi tot eu sunt Ã?Ÿi noua directoare.[5] – mutatta be a kinevezését.

Dermedt csend állt be. Egymásra néztek. Valahol a háttérben valakinek a száján kiszaladt egy „Basszus!” Noéminak jött meg els?ként a hangja.

Odament, és bemutatkozott. Többen követték a példáját, de nem mindenki.

Kiseszter odasúgott Noéminek.

– Szerintem ez még magyarul se tud. Moldvai hangsúlya van. MureÃ?Ÿanné néha kijavította a gyermekeket, ha nem jutott eszükbe egy-egy szó, s magyarul mondták…

– Megkérem, ne sugdolózzanak magyarul a jelenlétemben. Alapvet? illemszabály, hogy nem illik sugdolózni, s f?leg nem egy olyan nyelven, amelyen a jelenlev?k nem értenek! Ehhez tartsák magukat!

– Tanulj meg magyarul… – sz?rte a fogai közt maga elé a szavakat Noémi. Szerencséjére az igazgatón? nem hallotta.

– Cseberb?l vederbe – állapította meg Kiseszter, amikor az igazgatón? kiment.

– Ez nem veder, ez dézsa… Jeges vízzel – értett egyet Noémi is.

– Ki a franc küldte ezt ide? MureÃ?Ÿanné soha ilyen hangnemben nem förmedt ránk. Ránk szólt néha, de…

– Legalább nem besúgó – tette hozzá Ági.

– Honnan tudod, hogy nem volt az? – kérdezte Noémi.

– Nincs szeku, nincs kinek! – felelte Ági.

Noéminak pedig Jónás válasza jutott eszébe. „Még találkozunk…”

– Az inspektorátuson egyel?re ugyanazok dolgoznak, mint 89 el?tt… – állapította meg.

Az els? gy?lés aztán minden kétséget eloszlatott, hogy az els? benyomás nem csalt. Az új igazgatón? új iskolai rendszabályzatot készített, kihirdette és kifüggesztette. Az els? gy?lésen feldolgozta, hogy ez tanügy, s itt nincs olyan, mint az iparban, hogy nem tetszik a régi f?nök, s leváltjuk[6]. Min?ségi tanulás csak fokozott fegyelem mellett lehetséges, s aki emellett nem kötelezi el magát, annak nincs mit keresnie a tanügyben. Nem lehet egy új felfogású generációt felnevelni, ha a fegyelemre nem ügyelünk.

Kiseszter közbe szólt, és akadékoskodni kezdett. Az igazgatón? azonnal letorkolta.

– Te csak ne oktass ki mást, hiszen neked tudtommal még tanári diplomád sincs! – tegezte le. Ági erre megkockáztatta a viszont tegezést, rendreutasítás volt a válasz, hogy ne feledje, az igazgatóval beszél, és „nem húzogattuk egymás nadrágtartóját gyermekkorukban[7].”

Noéminál betelt a keser? pohár.

– Sechei igazgató elvtársn?! Úgy gondolom, hogy akkor nekünk is kijár minimum annyi tisztelet, amit megkaptunk egy olyan kommunista igazgatótól, mint doamna MureÃ?Ÿan[8]. Nem vagyunk többé a diktatúrában, hogy fentr?l kezeljenek bennünket! Tehát ön se tegezzen minket! Azt hiszem, a kollégák egyetértenek velem! – nézett körül. A tanáriban többen bólogattak. Noémi folytatta: A középiskolában, ahova jártam, a tanárok mind tegezték egymást és az igazgatót is, függetlenül, hogy a magyar vagy a román tagozaton tanítottak. Doamna MureÃ?Ÿant magáztuk, ? is minket. Ez az a két példa, amit láttam eddig. Ön az igazgató, tehát ön dönti el, hogy mi legyen, magázás, vagy tegezés!

– Dumneata cum îÃ?£i permiÃ?£i sÃ?Æ? vorbeÃ?Ÿti pe acest ton cu mine?[9] – csattant fel az igazgatón?. – Ã?ži învaÃ?£Ã?Æ? sÃ?Æ? faci acordul, dacÃ?Æ? vorbeÃ?Ÿti româneÃ?Ÿte, pentru cÃ?Æ? trÃ?Æ?ieÃ?Ÿti în România, Ã?Ÿi mÃ?Æ?nânci pâine românesc![10]

– Ezt értsem úgy, hogy a „dumneata” a megengedett megszólítás az önnel való viszonyban? S elnézést, igyekezni fogok, de remélem pont olyan bocsánatos b?n, mint az öné, amikor nyelvbotlásból letegezte Kisesztert – engedte a füle mellett Noémi a román kenyérre való utalást, bár érezte, kinyílik a bicska a zsebében[11].

Az igazgatón? körülnézett. Az egész tanári ellene volt. Még Emilia is.

– Maradjunk a magázásnál – adta be végül a derekát fogcsikorgatva.

 

 

 

[1]  Olvasd: hüdra. Kilencfej? szörny a görög mitológiában, melynek, ha levágták egy fejét kett? n?tt helyébe. Egyik feje halhatatlan volt. Héraklész küzdött meg vele, s végül legy?zte, halhatatlan fejét elásta.

 

[2]  Brassóban az Unirea Líceum padlásán egy libáni útlevéllel rendelkez?, felfegyverzett egyént tartóztattak le a forradalmárok. Kollégám szemtanúja volt az eseményeknek, saját szemével látta az útlevelet, és az arab vonású kreol b?r? férfit, ki alig egy-két szót tudott románul. Átadták a katonaságnak. Kés?bb érdekl?dtek fel?le, azt felelték nekik, hogy ilyen férfit nem tartóztattak le Brassóban, ez biztos, mert minden letartóztatásnak nyoma van az iratokban. Sok ilyen eset volt, szerte az országban.

 

[3]  Romániában a tanárok fokozatai: gyakornok tanár, véglegesített tanár, második fokozatos tanár, els? fokozatos tanár. Minden fokozat átlépéséhez vizsgázni kell.

 

[4]  Romániai Magyarok Demokratikus szövetsége, mely eredetileg érdekvédelmi szervezetként alakult, csak kés?bb alakult párttá.

 

[5]  Jó napot kívánok, Ana Sechei (olvasd: Szekely) vagyok, az inspektorátus ide nevezett ki román tanárnak, és én leszek az iskola új igazgatója is.

 

[6]   A forradalom után a legtöbb helyen a „nép akaratára” leváltották a régi vezet?ket, s újakat neveztek ki. Az újonnan kinevezett vezet?k, mivel az új rendszernek köszönhették el?léptetésüket, lojálisak voltak az új hatalomnak. Ez pont úgy történt, mint annak idején a negyvenes években. Nem egy egyetemi tanárnak is távoznia kellett, néha nemcsak a vezet? (dékán rektor) pozíciókból, hanem arra is volt példa, hogy a katedráról is, ugyanis a diákok tüntettek, hogy „nem akarjuk tanárnak”. Sok új vezet?t aztán „inkompetencia” címen váltottak le, s tettek helyükbe „még lojálisabb” vezet?t.

 

[7]  Román szólásmondás, (Nu ne-am tras de bretele) mely arra utal, hogy: “nem vagyunk annyira közeli viszonyban, hogy ezt megengedd magadnak!”

 

[8]  MureÃ?Ÿanné. A román a „né”-t éppen úgy, mint az angol és a francia nyelv külön szónak használja, akárcsak mi az elvtárs(n?)t. Ám románban az „este o doamnÃ?Æ?”/”este un domn” azt jelenti, hogy úrihölgy/úriember, tehát a megszólításnak ilyen konotációja is van. Ugyanakkor a tekintetes/nagyságos asszony megszólítások nem léteznek. A Noémi által mondott mondat gúnyos, értelme, hogy el?dje egy úriasszony volt, bezzeg ön nem az.

 

[9]  E bekezdésben található két mondat lényegét csak a román szöveg tudja érzékeltetni, a fordítás nem, azért idéztem szó szerint. A “dumneata” a “domnia ta” kifejezésb?l származik, melynek megközelít? jelentése uraságod. Egy sajátos kedélyesked? magázási forma a román nyelvben, mely nyelvtanilag a tegezéshez hasonlít csak a megszólítás „uraságod.” Ugyanaz az alakja a n?i és férfi nem esetén. A mondat jelentése „Uraságod (Úrin?séged?) hogy engeded meg magadnak ezt a hangnemet velem szemben?” 

 

 

[10]  „És (uraságod vagy te? – lehet bármelyik elrejtve e mondatban) tanulj meg egyeztetni, ha románul beszélsz, mert román kenyeret eszel!” Románul külön alakja van a hímnem?, n?nem? és semleges nem? névmásoknak, f?neveknek és mellékneveknek. A mondat megfogalmazásakor ezeket „egyeztetni” kell. Ez az, amit a magyarok gyakorlatilag képtelenek anyanyelvi szinten megtanulni, s még a románul leghelyesebben beszél?k is ejtenek id?nként ilyen jelleg? hibákat. Egyes románok fülét ez nagyon sérti, s akkor kijavítanak. Van, aki jóakaratúan, van, aki tréfásan, van, aki gúnyos-megalázóan, van, aki szemrehányóan, van, aki felháborodva. (Feltehet?en, mert meggyaláztad a román nyelv szentségét?) 

 

[11]   Székely szólásmondás, mely arra utal, hogy ez akkora sértés, hogy vért kíván.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:58 :: Adminguru
Szerző Vandra Attila 756 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.