Bonifert Ádám : Két szerelem között – várakozva

“…találkozás és búcsúzás, az élet ennyi csak..”

 

 

Eltörtek a fények,

sebzett lett a nap,

kifakult a lényeg,

már nem vallanak

jövőről az álmok,

színtelen szivárvány

keríti a távot,

repedezett márvány.

 

Kopasz fa tövében,

elhalkult koboldok,

éjjelek vízében

nappali bolondok

régi varázslatot

keresnek, az ígért

szép szemet, szép arcot –

csúf békacsókokért.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.