Eltörtek a fények,
sebzett lett a nap,
kifakult a lényeg,
már nem vallanak
jövőről az álmok,
színtelen szivárvány
keríti a távot,
repedezett márvány.
Kopasz fa tövében,
elhalkult koboldok,
éjjelek vízében
nappali bolondok
régi varázslatot
keresnek, az ígért
szép szemet, szép arcot –
csúf békacsókokért.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Bonifert Ádám