Vágj belém,
már nem fáj,
vagy
talán csak nem érzem,
annyi sebhely között,
hidd el,meg se látszik majd,
nyugodtan szúrj még egyszer,
kórlapomon bőven van
emlék tőled is.
Nem számít…
ha szerencséd van
belobban,
most még friss vér patakzik,
később genny marad csupán,
Te túléled,
én belehalok
megint egy kicsit.
Legutóbbi módosítás: 2010.08.20. @ 07:09 :: Fecske Panna
