2010. augusztus 27-én pénteken hajnalban hosszú betegség után elhunyt Utassy József. A Kossuth-díjas, babérkoszorús költ?, utolsó éveit Rédicsen töltötte. A költ?t a Magyar Írószövetség és a Pannon Írók Társasága saját halottjának tekinti, temetésér?l kés?bb intézkednek.
Utassy József:
Dolgom van itt
A haláltól nem félni kell,
hanem várni: emelt f?vel!
Szólongatnak már ?seim:
csalnának a temet?be.
Csak a fiam vár szótlanul,
csak ?, az egyetlen, árva.
? tudja csak: dolgom van itt,
és nem siettet a drága!
1941. március 23-án született Ózdon. Élete els? 14 évét Bükkszenterzsébeten töltötte. Édesapja, Utassy József az ózdi vasgyárban, bányákban dolgozott segédmunkásként, közben három évet Németországban volt mez?gazdasági munkás. Fia születése után behívták katonának, a doni visszavonuláskor szerzett sérülésébe halt bele. Édesanyja Kiss Margit, egy évet ? is dolgozott Németországban. Megözvegyülve Kovách Ferenc cipész lett a társa, fiának nevel?apja.
Az alsó tagozatot szül?falujában, a fels?t az azzal egybeépült Tarnaleleszen végezte el. Tíz évesen kapott egy tangóharmonikát, s ? lett a falu fiataljainak zenésze a mulatságokon. 1955–1959 között az egri Dobó István Gimnáziumba járt, reálosztályban érettségizett. A budapesti bölcsészkar magyar–orosz szakára helyhiány miatt nem vették fel. Pétervásárán lett az OTP tisztvisel?je, majd a járási m?vel?dési ház m?vészeti el?adója.
Az ELTE BTK magyar–népm?velés szakpárját 1961–1967 között végezte el. Közben egy fél évig a borsodnádasdi hengerm?ben dolgozott. A végzés után néhány hónapig könyvtáros volt, majd 1972-ig nevel?tanár lett egy szakmunkásképz? intézet kollégiumában. Azóta szabadfoglalkozású író.
1968-ban megn?sült, felesége Horváth Erzsébet, aki ugyancsak bölcsészkart végzett. Tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. Egy fiuk született, József (1969–1989), aki gyógyíthatatlan betegségben hunyt el.
Diáklapok után els? versei 1965 decemberében jelentek meg a Kortársban. Ezid?ben szervez?dött a bölcsészkaron a Kilencek költ?csoportja. Antológiájuk, az Elérhetetlen föld Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László, Váci Mihály ajánlásával sem jelenhetett meg, magánkiadásban sem. Végül az Írószövetség elnöke, Darvas József tette lehet?vé a kiadást. 1969 karácsonyára jelent meg Nagy László ajánlásával a kötet. Pár héttel korábbi Utassy József els? önálló verseskönyve, a Tüzem, lobogóm!, amely – akárcsak az antológia – komoly sikert aratott a fiatalok körében, ugyanakkor felkeltette a hatalom gyanakvását a versekben megnyilvánuló társadalomkritika, a Pet?fit idéz? szabadságvágy és indulat. Második kötetének – Csillagok árvája (1977) – azért kellett évekig hevernie a kiadóban, mert számos verset ki akartak vele hagyatni, s ? ebbe nem egyezett bele. A megpróbáltatások súlyos idegbetegséget idéztek el?, hatásuk hosszú évekig tartott. Ezt idézi fel a Kálvária-ének (1995). A nyolcvanas évekt?l folyamatosan kiadták feln?tt-és gyermekvers-köteteit, köztük 1984-ben, 1988-ban és 2001-ben összegy?jtött verseit.
A hetvenes évekt?l többször járt Bulgáriában. Tanulta a nyelvet, költ?ket fordított.
A Kilencek önszervez?dés? csoportja 1969 után nem bomlott fel, bár kibontakozásukat gátolta az irodalompolitika. 1982-ben és 1994-ben – azonos címmel – újabb antológiáik jelentek meg.
2005 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában, ennek ellenére megkerülhetetlen lírai életm?vet hozott létre. 2005-t?l élt Rédicsen, ahol súlyos betegségéb?l felépülve még öt éven át alkotott. Ebben az id?szakban két önálló kötete jelent meg, Farkasordító és Ezüst rablánc címmel, utóbbi az idei ünnepi könyvhétre.
Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költ?i csoport tagjaként. 2001-ben az Év könyve díjat vehette át, 2002-t?l pedig a Magyar M?vészeti Akadémia tagja volt.
Kossuth-díját a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és m?veiért vehette át. Akkor az MTI-nek elmondta: költészete lényegének a pontosságot tartja.
“A lényeg, hogy lássam, halljam, érezzem, mind az öt érzékszervemmel tapasztaljam és meggyönyörítsem a világot – ezt kell nekem a bet?kb?l megcsinálnom” – fogalmazta meg 2008-ban ars poeticáját a költ?.
Utassy József
Világ lustája
Én, világ lustája,
ím leheveredtem.
Isten a megmondhatója:
nincs fölkelni kedvem!
Én, világ lustája,
ím: leheveredtem.
Bizony, orra bukhat
egyszer még az Eiffel,
de akkor se mondja nekem
senki: „Józsi, kelj fel!”
Orra bukhat, bizony,
egyszer még az Eiffel.
Fel?lem jöhetnek
már a marslakók is!
Vendégszeret? a palóc:
majd arrább húzódik.
Jöhetnek fel?lem
már a marslakók is.
Lusták lustája, én,
derék magyar ember,
nem állhatom, ha fejemnél
zörömböl a vekker:
hisz úgysem kelek fel,
nem én, istennek sem!
Utassy József f?bb m?vei:
Tüzem, lobogóm! (1969),
Csillagok árvája (1977),
Mézgarázdák (1980),
Pokolból jövet (1981),
Áve, Éva! (1981),
Júdás id? (1984),
Ragadozó Föld (1987),
Irdatlan ég alatt (1988),
Hungária Kávéház? Kávéház Hungária! (1988),
Hóemberség (1989),
Keserves (1991),
Rezeda-álom (1991),
Hol ifjúságom t?nt el (1992),
Fény a bilincsen (1994),
Szamárcsillag (1994),
Kálvária-ének (1995),
Földi szivárvány (1996),
Havak hatalma (1996),
Szép napkelt? holnap (1999),
Hóvirágb?völ? (2000),
Isten faggatása (2000),
Furcsa világ (társszerz?, 2000),
Sugdos a Sáton (2002)
Balambér és Habakuk (2003)
Tüzek tüze (2001),
Válogatott versek (2006),
Farkasordító (2006),
Ezüst rablánc (2010).
M?fordítás
Vasárnapi földrengés (bolgár irodalom, 2000)
Forrás
Vasy Géza
zalahirlap.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
