H.Pulai Éva : Tapody Péter László: Szalmaszál a Göncöl alatt

Megjelent Tapody Péter László els? önálló versesköte, a Litera Nova gondozásásban.

 

 

A vers világfoglaló, világteremt? játék – bár kulisszáin valódi a vér. Tapody Péter László tudja ezt – mégis megengedi, hogy birodalma tétova szabadosai, szeret?, él?-haló birtokostársai legyünk. Nagyok az álmai, számítania kell ránk. És a fiatal költ? tudja, amit a költészethez tudni kell, otthonos a klasszikus és modern versvilágban. Tehetsége megengedi azt is, hogy felfelkarcolja a foltozott, elsimított rendet, új értelmet kérjen számon múlttól, jelent?l, jöv?t?l… Szépet, emberszem?t.

Gyimesi László

 

 

Tavaszi délután

 

Élet a méhben egy asszony a kertben kert a világban
a minden az Ã?°rben az Ã?°r tenyerében benne magával
oly kicsi és oly messzi hogy nincs szem mi követné
s oly nagy s oly közel az mit látsz csak egy asszony a kertben

 

a tekn?vel mért tenger a cseppben a mély meg az ember
a színben a csepp mosolyodban a válasz és tagadása
a szélben a szó szavaidban a szél szavaidban a béke
felfényl? szemeidben a minden köznapi fénye.

 

 

Bolondos szimfónia (részlet)

 

Rongytakarómba bogár vert fészket, azt hiszi, majd én
elmondom neki hogy, mért ért véget a nyár?

 

Lassan lépdelek ott, hol a bográcsokban a hal f?tt
nyáron. Pár kupakot, és üveget, ha lelek.

 

Óvatosan lépkedj mától az erdei úton,
hogyha csigára akadsz, meglehet, én leszek az.

 

*

Kék szemed India kék ege volt, melyen annyiszor ámult
Gútama, még miel?tt az Örök nem gyúlt ki szemében,
és ez a két szem sorsot ígért, amin?t csak az égben
kapnak az angyalok…

 

*

A kereki réten, hova jártunk régen,
hova jártunk ketten, édes szerelemben,
álmodoztunk szépen, áldott békességben,
boldog életünkr?l, virágos jöv?nkr?l.

 

El se hittük volna, hogyha bárki mondja,
ott, a ver?fényben, a kereki réten,
hogy ?sz lesz, és csend lesz, s t?lünk mindent elvesz,
s el kell válnom t?led, s el kell válnod t?lem…

 

*

Ablakodnál állok,
ablakodba nézek,
ugye látsz még engem, kedves,
ugye látni akarsz, valaha.

 

*

Reggel az éjszakát
feledve ébredsz fel,
délel?tt kacagsz és
mindenkinek tetszel,
délben már gy?lik pár
komor árny az égen,
délután mind többet
t?n?dsz a Nagy Éjen.
Ha elj? az este,
fáradtan lefekszel,
reggel az álmodat
feledve ébredsz fel.

 

*

Reggel
te ébressz,
reggel
te ébressz fel.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva