viszlát
viszlát
köszönök mindent ami jó volt hogy tartottál
sokra és karodban azért is hogy ne én legyek
akit elfeled a világ és hogy szerettél és minden
éjszakát mikor gyerek lettem szárnyalni de féltem
kanál levesemben is vihart kavartam köszönöm hogy
sok volt minden még ha én hozzá kevés is tisztelet az
érzés hogy a lábam remeg csalódni de féltem tényleg
szerettelek még ha…akkor is ne láss a lelkembe csak
szeress egy emléknek hogy aggódtál vigyáztál
én nem eléggé jaj nem bírok most magamba
nézni hisz… elakadok és az írás sem ment
boldog voltam talán köszönöm hogy
emlékeztettél arra, hogy igazán…
Horváth Adrienn : elágazás
2010.08.26.
Horváth Adrienn
Vers
2
Szerző Horváth Adrienn
0 Írás
https://adriennhorvath.hu