Erdeimben ülve mozdulatlanul
Hallgatom, mit énekelnek itt a fák:
Nem halott! A rengetegben él, lapul!
Lám, hiába ?zte gyermek-önmagát…
Erdeimben ülve balta vasfogát
Élezem, s a terv tökélye biztató!
Meg fogom találni régi lábnyomát,
És az otthonába tér a bujdosó.
Rönkön ülve dúdolok, s a gúny maró.
Ostobák a fák! Hazudtak énnekem;
Hegytet?re új adótorony való,
És, ha hallja majd a gyermek énekem,
Boldogan felém szalad, hogy óvjam ?t,
S mindörökre itt marad, megóvom ?t!
Legutóbbi módosítás: 2010.08.23. @ 19:40 :: Károssy Attila
