káposztaszag pelenkab?z
kanyarog a gangon
– a másodikon tegnap
leszakadt a balkon –
omladozó körfolyosó
máladozó vakolat
vaksi öreg asszonyok
vonszolják itt magukat
napsugarat itt csak
mutatóban látnak
nem tudni hogy kezdete
vagy vége van a nyárnak
a lépcs?házba leömlik
sok lekozmált élet
gyanús folt a sarokban
(Csak bele ne lépjek!)
Loncsoshajú szép lány
d?l csendben a falnak
szemében a vágyai
éppen éhen halnak
már csak a teste
kívánja a csókot
nem tudja, hogy mondhatná:
ez nekem is jó volt
töröttsarkú cip?jében
lassan tovacammog
anyja hangja reásüvít:
Seperd fel a gangot!
felmutatja egyik ujját
hangosan röhögve
megcsörgeti karköt?it
és
így él már örökre…
