Sonkoly Éva : Mai románc

2010.08.21. Sonkoly Éva Vers 21
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Apropo Seres László: Szerelmeink c. verse

Óvodai székek nyikorognak,

fiú súg – Láttam a pillangódat,

megmutassam a fullánkom?

Ne! – rázza fürtös fejét Kata.

Ugyan, csak kis idő, úgyis

rád repülök…

– De én nem akarom!

Jövőre az iskolában Anna,

majd akarja…

 

Évek múlva

 

Anna csak áll. Egy meg egy: kettő,

hitte ő, de így hárman, párban?

Fiú szeme villan, mi van abban,

manapság, ugyan, kéthetente három.

 

És a többi? – kérdi a lány oly bután.

Ugyan már, ne parázz, téged szeretlek,

semmi gáz… érted ugye…Igen – így a lány.

 

Azóta kézenfogva, andalogva, ki kivel jár…

kit érdekel már?

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.08.21. @ 20:10 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 582 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"
Honlap