Mrs. Ilona Marple
Egyik nap, amint az igazgatón? kilépett az iskolából, Ilona, a titkárn? izgatottan nyitott be a tanáriba.
– Képzeljétek, néhány nappal ezel?tt dolgom volt Secheiné irataival. Kléján született. Én Rekecsinen1, néhány kilométerre onnan. Hazatelefonáltam, megkértem a testvéremet, nézzen utána. A nagyapját Székelynek Jánosnak hívták, csángó volt. A nagyanyja ortodox román volt, Gheorghe Ileana. ? viselte a kalapot a családban. Megtiltotta, hogy a házban bárki is magyarul megszólaljon. Az igazgatón? apját már Sechei Decebalnak hívták. Már nehogy valaki magyarnak nézze ?ket!
– De hát akkor miként Secheiné, ha lányneve Sechei? – kottyantotta közbe Kieszter.
– Ne szólj közbe! – szólt rá Jóska, pletykára éhesebben, mint egy vénasszony.
– Egy házban laktak az „?rmester” mamával, ? irányított ?t is – folytatta Ilona. – Secheiné színészetire akart felvételizni, de a nagymamája nem hagyta. Kiadta az ukázt, Secheiné román tanárn? lett. Azért jött Székelyföldre, hogy szabaduljon a nagymama ellen?rzése alól. Ezt akkor döntötte el, amikor a nagymamának nem tetszett a v?legénye, s végül elérte, hogy szakítottak. Azóta se került más neki.
– Tehát nem Secheiné, hanem Sechei kisasszony… – Jóska se bírta ki szó nélkül.
– Szerintem ennek ellenére még mindig neki bizonyít – f?zte hozzá Kiseszter. – Még mindig neki akar megfelelni. Hogy elég jó román. Hogy elég jól tanul. Az általánosban is, a középiskolában is osztályels? volt, de az egyetemen már nem bírta a ritmust. Ezzel egyszer eldicsekedett nekem. Azért ilyen diktátor, mert önmagának bizonyít. Nem tudja önmagát elfogadni. Az ilyennek aztán állandóan másban kell hibát találnia. Ahogy benne is mindig talált a nagymamája. S akinek sohasem volt elég jó. S kell neki a Vátra. Amelyik megvédi.
– Ez a n? egy pszichopatológiás eset! – fakadt ki Jóska.
– Nem éppen, csak személyiségzavara van – felelte Kiseszter.
– Nem elég az? Az ilyent el kellene tiltani nemcsak a vezet?i állástól, hanem a tanügyt?l is! – fakadt ki Anna is.
– Az ilyen kényszert érez, hogy vezet?i posztba kerüljön. Bármit képes megtenni, csak ? irányítson – toldotta meg Kiseszter.
– Milyen igaz! Csíkdánfalváról került ide – folytatta Ilona.
– A húgod Csíkmadarasra2 ment férjhez! – nevette el magát Noémi. – Ki vele, mit tudsz még Miss Ilona Marple!
– Mrs. Marple! Én férjnél vagyok! – javította ki a titkárn?. – Már ott igazgató akart lenni. De Kovács Antal a Hargita megyei f?inspektorhelyettes sógora volt. Nem tudta kitúrni.
– S hogy itt üres lett az igazgatói szék… áthelyezték igazgatónak, teljesült a vágya.
– Hogy a sátán égesse meg a vágyát! – fakadt ki Ági is.
– De megtudtam még valamit. Panaszt tett le, mert „el?zték” Csíkdánfalváról, s Kovács Antalt vádolja.
– S úgy félt a székelyekt?l, hogy szintén székely faluba menekült! Itt biztonságban van? Ki hiszi el ezt a baromságot? – szólt közbe Noémi.
– S hova tette le a panaszt? – érdekl?dött Anna.
– A Román Hírszerz? Szolgálatnál. Kárpótlást követel – felelte „Mrs. Marple”
– Miért? Mert el?léptették igazgatónak a nyakunkra? – háborgott Jóska.
– Hallottam még ilyen történetet. Sok leváltott kommunista igazgató és vezet? beosztású személy tett hasonló panaszt – mondta Ági.
– Mit?l vagytok így kiakadva? – érdekl?dött az épp belép? Emilia.
Hirtelen zavart csend lett. Mit mondjanak erre? Noémi ment oda, s elmondta neki az információkat. Emilia eleinte hitetlenkedve hallgatta, majd csak ennyit mondott:
– Tehát ezért katolikusabb a pápánál…
Az el?zést nem kommentálta. A beszélgetés félbe szakadt. Tettek-vettek a tanáriban, amíg be nem csengetek. Emilia senkihez se szólt többet. Majd els? közt ment órára. Észlelte a megjelenésekor beálló csendet.
Ági odaszólt Noémihez, miel?tt ? is kilépett volna a tanáriból.
– Jobb lett volna, ha nem mondod el az el?zést… Kellemetlen helyzetbe hozhatod Ilonát. Túl megbízol Emiliában.
– Miért? Ha tény, akkor el?bb-utóbb úgyis kiderül – védekezett Noémi, de az ajtóból visszafordult. – Lehet, hogy igazad van… – tette hozzá b?ntudattal.
– Most már kés? bánat. Reménykedjünk. Máskor gondold meg – figyelmeztette Ági.
Az 1990 május 20-ikai választások utáni napon vegyes volt a hangulat a tanáriban. Az igazgatón?, Emilia és Ági késtek. Mindhárman választási biztosok voltak. Az igazgatón? a Románok Egységéért Szövetség3 képviseletében, Emilia a Nemzeti Liberális Párt képviseletében, Ági pedig az RMDSz képviseletében volt választási biztos. Kiseszter Anna Noémi és Jóska négyesben tárgyalták az el?zetes választási eredményeket, mely azt mutatta, a Nemzeti Megmentési Front megszerezte a kétharmados többséget, az RMDSz a több, mint 7%-os eredményével Románia második politikai erejévé n?tte ki magát, még a Nemzeti Liberális Pártot is megel?zte.
– A románok most láthatták, nem néhány széls?séges hangadó követeli a magyar iskolákat, hiszen szinte a teljes magyarság az RMDSz-re szavazott – örvendezett Anna. – Ezzel a véleménnyel már számolniuk kell.
– S Iliescu is láthatta, a Marosvásárhely következményét. Addig a magyarok ?t támogatták, de amint ott kibújt a szög a zsákból. Elpártoltak t?le. Más társadalmi csoport is megteheti. Ezzel számolnia kell – tette hozzá Kiseszter. – Még akkor is, ha 85% ?t választotta meg.
– Sok az a 85%! Még a Nemzeti Megmentési Front kétharmados többsége is túl sok. Nincs ellenzék. Azt szavaznak meg, amit csak akarnak. S sajnos az új alkotmány ebben a környezetben születik majd meg – kesergett Jóska.
– Tehetünk mi róla, hogy a történelmi pártok, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem tudta maga mellé állítani a szavazókat?
– Nincs kizárva, hogy igen – felelte Noémi. – Vajon hány román nem szavazott rájuk csak azért, mert mi az ?k elnökjelöltjeiket támogattuk, mert „lepaktáltak” velünk? S ez a további kooperációra is ráteszi a bélyegét. Lehet, egyet értenek, vagy nem ellenzik a követeléseinket, de megszavazni nem fogják ebben a Vásárhely utáni hangulatban. Nehéz lesz az együttm?ködés velük, mert féltik a szavazataikat.
– Egyetértek veled – mondta Jóska. – Hiába vagyunk többen, mint a Románok Egységéért Szövetség, van nacionalista a Nemzeti Megmentési Frontban is elég.
– S?t a történelmi pártok tagjai közt is – tette hozzá Anna.
A következ? szüneten megérkeztek a választási biztosok is. Az igazgatón? nem is takarta csalódottságát a Románok Egységéért Szövetség alacsony szavazatszámáért. Emilia is le volt törve, választási csalást emlegetett. Noémi akadékoskodott.
– Lehet volt csalás, Emilia, de azt nem tagadhatod, hogy a többség Iliescut és a NMF-ot akarta. Ebben a faluban nem. Itt magyarok laknak, akik az RMDSz-re szvaztak. De édesapám gyárban dolgozik. A munkások mind rájuk szavaztak.
– S a moldvaiak, akik 110%-ban szavazták meg, szintén… – kesergett Emilia. Igaza volt, Silviu Brucannak, eltelik még 30 év, amíg itt demokrácia lesz.
– 110%-al? – hökkent meg Noémi, majd megértette. Emilia gúnyolódott, arra utalt, hogy a moldvaiak nagyon nagy arányban szavaztak Iliescura.
1 Mindkett? moldvai csángó falu.
2 Csíkmadaras és Csíkdánfalva is szomszédos falvak
3 AUR (AlianÃ?£a pentru Unitatea Românilor) A Republikánus Párt (PR) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), vagy ahogy a magyarok nevezték „a vátrások pártja” választási szövetsége az 1990-es parlamenti választásokon. Akkor még nem létezett a Nagy Románia Párt, (PRM) amely csak 1991-ben alakult.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:58 :: Adminguru
