(kép: Kiss Julianna: Emlék cím? grafikája)
Szabadulnék, de nem enged
a zabla, terel. Ellenz?s aki irányít;
borún es? szemezget,
nem látom hátrapillantva.
Rettegem, merre ránt el
a sodor, köröttem akadály
vízmosta keréknyom-kráter,
megbéklyóz a szolgasor.
Teherként rám aggatott igát,
hámot, levetve a már profitált
kiszipolyozó világ,
sírjáról tépek virágot.
Legelem egykedv? humorral
a zöldet, – talán nem hagy el
szerencsém – parlagon a korral,
míg a kaszás értem is bezörget.
Kedves János, a pirosak nagyon kilógnak;
lehet, hogy Miklyát kéne olvasni (Böröczki Mihály).
Még er?sen gyúrni kéne a szöveget.
Ezer üdv:
Gyuri
Legutóbbi módosítás: 2010.09.18. @ 15:15 :: Cseri János