Dezső Márton : Mégis

Köddé lettél, hiába kereslek
uram. Sírodnál áruló szaval,
halld, mit ígér deszkáknak, szegeknek,
és szökne a varjak álmaival.
Ködb?l jöttél kerülve a házat,
kerítést, az utcát, a dáliákat…
Mégis ítél?d lett, s nem szolgád,
a léttelen örökkévalóság.

Legutóbbi módosítás: 2010.09.16. @ 06:53 :: Dezső Márton