Verset írni; nem könnyű,
de nem is nehéz!
Kell hozzá egy kis géz,
némi ragtapasz,
papír, ceruza,
kettő gémkapocs,
a polcra állított
porcellán medvebocs.
Kell hozzá;
mész és cement,
hogy ne dőljön szét,
mint ócska vakolat.
Kell hozzá;
dobogó, messziről látható
jó nagy magaslat,
hol méltán átveheted
mi költőnek kijár,
a babérkoszorúkat.
Ezért hát írj bátran,
ne kíméld magadat.
Előbb-utóbb meglásd
meglep a gondolat,
és sajnálni fogod
mit elfecséreltél,
a múló napokat.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.06. @ 10:37 :: Horváth István
