ő komponált egy dallamot,
Volt benne néhány szép akkord,
És könyörgése szállt a magas égbe.
Egy vétkes király így dalolt,
Istennek tetsző dallamot,
Bűnbocsánatért szólt a
Hallelújah.
A holdfényben meglátta őt,
A párductestű álomnőt,
És forró vágya súlyos bűnbe vitte.
Isten ellen így dacolt,
De bűneiért meglakolt,
És kegyelemért szól a
Hallelujah.
A kedves mikor rám talált,
A magányom is messze szállt,
Glóriát font köréd ez az érzés.
Az éjszakába fény hatolt,
A testünk vágyban összeforrt,
És mámorosan szált a
Hallelujah.
De elhagytál egy hajnalon,
Nem érdekelt a fájdalom,
Hogy hiányod a lelkem törte össze.
Egy férfi nem sír könnyeket,
Mosolyba rejt érzelmeket,
mégis érted sír a
Hallelujah.
Ha van Isten ki ránk vigyáz,
Mért tőri el a pusztítást,
A mérhetetlen szenvedést a földön.
A gonoszság most mért erény,
Mit vétett az a sok szegény,
Most értük zengjen fel a
Hallelujah.
Az életem egy kész regény,
Az igazságért szóltam én,
De tévedéseim is gyakran voltak.
Küzdöttem az álmokért,
Éltem a barátokért,
És nekik szól most egy szép
Hallelujah
S ha utam egyszer véget ér,
Már nem harcolok semmiért,
Felajánlom lelkemet az úrnak.
Szerettem és gyűlöltem is,
Örültem és zokogtam is,
Majd értem szól a búcsú
Hallelújah.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:17 :: Adminguru
