Virággal kongattok
Ülök a hegytet?n behunyt szemmel.
Megindulsz felém lentr?l, a csendes
leveg?ben, a nyáresti lomb fáradt
illatában. El?bb lassú kis tánccal
ringatod magad jobbra-balra, majd heves
gyorsasággal, íves lendülettel
felfelé szállsz, hegyek magasára.
Pici virágtested szél hintáztatja
a kékben fürd?z? titkos egekben.
Angelusra hívogat a harang nyelve.
Halkan csengetsz ezernyi társaddal.
Lelkembe balzsamot csepegtettek.
E kondulással minden egyre tisztább,
érteni vélem Fennvalónk minden titkát.
Érzem ?t, hallom szavadat, harangvirág.
Egyszerre kongattok, zsong az egész világ.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.19. @ 16:59 :: Kühne Katalin