*
Őszintén hittem,
bíztam,
reménykedtem:
hátha a holnapom
szebb lesz.
Többé
nem hiszek a holnap
szépségében,
jobb életben,
de,
mindent ami ronda,
ma elégettem.
Akadályokat rombolok,
hamis illúziókat
feneketlen tóba fojtok.
Nem érdekel:
se múlt,
se jövő,
csak a jelen,
kezemben a
pillanatnyi
valóság-reményem.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.08. @ 18:01 :: Markovics Radmila