Markovics Radmila : Kislányom

*

 

                                                          

 

 

Az első csók ízét,

megőriztem,

magzatommal

felfrissültem,

hevesebben

vert a szívem.

Anyának lenni

mit jelent?

Nem sejtettem

másságát,

  de,

amikor megéreztem

magát a csókot

mellőztem.

Anyatej és babaillat,

csicsíjja, bubújja

együtt lettünk

gyerekek,

kacagtunk a

semmiken,

rászedtél,

mert hagytam,

élveztem

a ravaszságod,

naív, őszinte

észjárásod.

Ezerkilencszáhatvanhárom

december hatodika óta

Te vagy az én kislányom.

Legutóbbi módosítás: 2010.09.16. @ 08:41 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.