Markovics Radmila : Vallomás

2010.09.22. Markovics Radmila Vers 3
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
*

 

Gyermeklelkem

   hasította a kasza…

bennem kavarog

az első csók,

az el nem csókolt

csókkal,

megérintett

az élet

fuvallata,

oszlopként voltam

támasz,

 és

anyaszomorító,

örömhír,

büszkeség,

könny-csalogató;

ösvényemre

konokul startoló,

napfényt hazudtoló

sokarcú,

de

körülvesznek

emberséges emberek,

csak

ők érinthetik kezemet.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.09.22. @ 18:36 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.