A fotót A. S -től “loptam.”
Mennybolt magasából
csorog ma a napfény,
– hagynék belőle télre –
erkélyre lepke rebben,
emlékezetedbe táncol,
lebegve, félve csápol,
levegőre gombostűzve,
vágytól űzve támolyog,
mosolyt felöltve száll,
de már szökken,
kúszik föl egy árnyék,
találsz még fényt,
de pilléd megremeg,
s elolvad szárnya csöndben.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.02. @ 08:26 :: Péter Erika