nem használ a méreg nagy pohár alján
sárgán virrad a reggel
lusta fekete paplan napot altat
keleti égen
es?s nyárra gondol sugárzó ?szben
hidege fázik didereg
megszokásból felkeltél
s mert görcsöl a lábad kipattansz
dehogy pattansz ez kászálódás
az álmodban volt még fürge
mir?l is szóltak orgiákról
ahol meztelen tündérek futnak
várja mind hogy beérjed
s ölével játszva tereld
a gondot az éjekbe vissza
harapd meg a sajtnyi holdat
mint lányok ezüst farát a foltot
tengeri szél égette testen
zaklatottt vagy
keresed hol illatoz f?zik a kávét
míg zuhanyát kiereszti a szomszéd
talán ép egy bukott tündér
tapickol kikelve a hullámzó ágyból
ne bánd f?zzed a kávét
magad is h?tve a tejjel szelíden
míg rólad az éj emléke izzad
semmi nem történt
csak vak öreg lábad
helyettesítve a liftet
bizony feljutott végre tíz emeletre
hátad mögött a nappali kínnal
marasztaló estén magasztos
verset szavaltak
de lábad már akkor belezsibbadt
nem használ a méreg nagy pohár alján
hiába hívtad nem jött se bacchusz
krisztus is fennakadt
búsan ácsolt durva kereszten
neked nem támad a reggel
feltámadásod ma is halasztva
perelsz a halállal
mely félig élet kéj és varázslat
maradozol e földön
mely ágy mosdó konyha és parkett
