ki gondol a perzsasz?nyeg múltjára?
Emlékeztetem a t- Szerkeszt?séget a feljánlására, amellyel a kofnliktusok elkerülhet?k!
Radnai István:
SZERELEM LEPRÁS SZ?NYEGEN
fakó lakóm a színeinket vesztve
még tapodunk a hímes sz?nyegen
amit nem gyerekmunkás vetve
át a szálakat sz? míg ridegen
egy marék rizs vagy faggyú
nehogy éhen vesszen a fattyú
ki a családnak addig érték
míg keres fillért vagy piasztert
lelkét és kezét felsérték
zárt kapun túl a flasztert
se járhatja nemhogy erd?t
széljárta rétet s balzsamos
leveg?t mir?l énekelhet költ?
miközben lába süpped tapos
egy marék rizs és faggyú
tea nehogy éhen vesszen a fattyú
lám megjárjuk köreinket
mohos az erd? hull a cseppje
es? mit felh? terít a hegyre
dombra kertre leh?t minket
és betérünk az otthon kétes melegébe
ahol a kéjes ágybetét süpped
és puha gyapjú sz?tte sz?nyeg
megfoghatom titkon a melled végre
s nem gondolkodom bár faggyú
és lanolin szagába fulladt a fattyú
