egy impresszionista festmény modelljéhez
Radnai István:
VIRÁG-KERING?
csokorba szedek minden virágot
amit a jégverés a zápor meghagyott
cserében melegíts fel szívem megfagyott
mikor a fagy rian s recsegve enged
kis ajtó nyílik alig rés s a kertet
el?tted kitárom én széles keretre
feszítve mert csak olcsó festmény
míg liften hív tizedik emelet
s nem vár sem kert sem erkély
szemiramiszként szívem kesereg
bár lennél nekem az újkor hét csodája
mind lehetsz bár vagy csak egyike
csókot lehelek a cserfes szádra
ketten örüljünk így senki se
