Mély csöndre öltöttem inget,
olyan… ritkaszövésűt.
Neszedre riasztó szálakkal
hangolt valót,
a mindenek feletti jót
varrattam
balzsebem fölébe.
Nemlétező sarkokon
vártál
fehér – megígérten,
kínom hozzád kóborolt,
szerelmed igézem.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.26. @ 18:23 :: Serfőző Attila