Szendrői Csaba : Avarban

 

 

ahogy látom

isten ökle a nap

s most épp belecsap

a horizont feszül? húrjába

 

ahogy látom

pukkanós papír a pázsit

egy kalapos füstkarikát ásít

majd indul nagyokat hallgatva

 

ahogy látom

ez Pasztell Vilmos erdeje

fedi rozsdaszín lebernyege

szélnek engedi hogy felfelé kavarja

 

ahogy látom

elég a tájkép lassan

szépia árnyékok a vörös kasban

csupasz fák esnek buján (a)z avarba

 

Legutóbbi módosítás: 2010.09.07. @ 21:48 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...