s hogy hullnak ágaimról
leveleim
– mozdulni félnek – a sárga alvadásba…
ha fa lennék, nem kéne több ennél,
elfogadnám,
de ember sem maradhat örök maradásba’…
túl kemény lett a vállam,
csönd alszik néma
anyján.
ha volt is kérd? szavam;
ajkamon vásik el
árván.
Legutóbbi módosítás: 2010.10.23. @ 19:05 :: Csonka János