Buba néni és Miska bácsi egy társasház földszintjén laktak saját lakásukban. Korukra való tekintettel a földszinten, hisz’ mindketten nyolcvan felett voltak már. Déli órákban igyekeztek hazafelé, miután tervezett bevásárlásaikkal végeztek. Fiatal koruk óta mindenüvé együtt jártak. Ismerőseik sziámi ikreknek csúfolták őket, de nem sokat törődtek vele, sőt kacagták.
Most meglepődve vették észre, hogy lakásuk előtt, a folyosón két idegen nő álldogál. Mikor elmentek mellettük, az egyik nekiugrott Buba néninek, meglökte, megragadta a táskáját és kitépte a kezéből. A másik Miska bácsinak esett neki, aki éppen a lakás kulcsot vette elő, amit a támadástól meglepődve leejtett. Buba néni látva, hogy férjét is megtámadták, hagyva a saját támadóját a bácsi segítségére sietett: belekapaszkodott a nő hajába és úgy rángatta el a férjétől, neki közben sikerült az ajtót kinyitni és a táskáját jó messzire bedobni a lakásba. A rabló be akart utána menni, de a bácsi útját állta, erre a támadó újra lökdösni kezdte, félre akarta taszítani az útból. Buba néni látva, hogy drága férjét bántják, feldühödött, és jól hasba rúgta a rablót.
A zajra kinyílt a szomszéd lakás ajtaja és a két nő elmenekült. Zsákmányuk csak a Buba néni táskája maradt, amiben néhány aprón és a buszbérleten kívül más nem volt. Az értékesebb íratok, bankkártya, igazolványok a bácsi táskájában voltak, amit ő ügyesen behajított a lakásba, eltávolítva ezzel a rablók közelségéből.
Kihívták a rendőrséget és előadták a kiérkező közegnek a kellemetlen eseményt.
A rendőrök kihallgatták a szomszédasszonyt is, aki rányitott a „verekedőkre”.
— Valami furcsa zajt hallottam, puffanásokat, s mintha a falat vernék. Erre fel aztán kinyitottam az ajtót, mire a két idegen személy elszaladt — magyarázta.
Buba néni a rendőrségen végignézett több mint száz fényképet, de egyikben sem ismerte fel a támadóit. Sajnálkozva vett búcsút a szolgálatkész nyomozóktól, akik csodálattal adóztak a nyolcvankét éves néni bátorságának.
— Csak azt sajnálom, kedveseim, hogy olyan nagyon hasba rúgtam azt az asszonyt. Vajon nem történt vele nagyobb baj? Nem sérült meg súlyosan?
A talpraesett nyomozók elgondolkoztak a néni szavain és egy óra múlva, a területi kórház sebészei osztályán elfogták a tettesek egyikét, aki léprepedés gyanújával állt szigorú orvosi felügyelet alatt. Az orvosok rövidesen meggyőződtek arról, hogy az állapota már nem életveszélyes, így nincs semmi akadálya a „lakáscserének”.
Legutóbbi módosítás: 2010.10.12. @ 10:21 :: dr Bige Szabolcs-
