Joris-Karl Huysmans (1848-1907)
Szerettem én az olvasót, és téged is szeretlek,
magamról már olykor-olykor lenne véleményem.
Jó is volna – semmi mást: olvasni és rajongani,
az életet meg helyettünk, majd elvégzi valaki.
De mi van, ha – Goethe után szabadon – j? gondolat:
M?vészet és valóság – valóban összetapad;
és öljük h?sünk magunk helyett, hogyha már kell hullani –
szegény lektor – sírkertet kap folyvást ott dagonyázni.
Abból semmi rám levont szabály nem él, ha élek én –
kinevetem: aki olvas, ha meg nem, csak félteném –
irígylem én az olvasót – téged viszont szeretlek –
tegyed félre, mit olvasol – gondoljál a szemedre…
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 12:03 :: Adminguru