Megint hűvös van.
Felhőtelt az ég.
Vastag szürkéje összeszomorítja
november holt gyöpét.
Esőre hajlik.
Borzongnak a fák.
És szél lebbenti fölre-föl az aszfalt
tócsákba gyűlt szagát.
Minden marad
és minden újra más,
itt észrevétlen ejt sebet a tájon
az ősi változás.
Most hűvös van és
felhőtelt az ég,
levél sárgul, fa korhad, föld savanyszik,
zilál sok semmiség.
Puhán iramló
csupasz mellű ősz,
ruhát vált – készül,
hajnali hűvösse
galléros ismerős.
Legutóbbi módosítás: 2010.11.03. @ 08:56 :: Böröczki Mihály - Mityka