/Apropója: Vandra Attila hozzászólása — Friedmann Ilus című írásomhoz — „#11 Vandra Attila, 2010. november 23. kedd, 18:06
Ahogy a vége felé közeledtem, már vártam a Miklócsavart… Hozzászoktam…”/
Egyik írótársam próbálkozott meg — azt hiszem sikertelenül — írásaim szerkezetének tanulmányozásával, ám semmire nem jutott.
Mégis érdekes mód kísérletének befejeztével rátalált egy ott heverő csavarra, mit mosolyogva vett kezébe — azzal a megjegyzéssel, hogy egészen bizonyosan a Miklós írásából hullhatott ki —, mit nyomban el is nevezett Miklóscsavarnak…
Jóérzésű lévén, és vélem szolidáris az író kolléga — nem dobta ki a csavart, hanem félretette azt kacatjai közé.
Már teljesen megfeledkezett maga is az apróka csavarról, amikor elérkezett a várva várt Szent Miklós napja — azaz a Mikulás.
Attila azt gondolta ki szívének mérhetetlen jóságából, hogy felköszönt névnapomon, s még időben elkészített egy többrészes-folytatásos törpefenyőt — ami több elemből áll —, viszont felettébb való nagy igyekezetében megfeledkezett az ajándékozandó fenyőfa feldíszítéséről.
Már a kétségbeesés határán állt, de nem olyan ember ő, ki egykönnyen csak feladja, s belenézett asszociációs kútjának mélységébe, ami éppen az általa elkeresztelt Miklóscsavarra mutatott.
Evvel máris megoldódott Attilának a nem kis fejfájást okozó problémája.
Amikor hozzám becsengetett, éppen cipőimet fényesítettem — magam is a Mikulásvárás lázában —, de az Atti jött.
Igaz kérdésemre, hogy — ki az (?) — Avit értettem — mégis beengedtem.
Nagyon megörvendtem azonban Attilának, s azon törpefenyőnek, amit az amerikai bevándorlók utasításai által nemesített és nevelt, és nem találtam volna szavakat — s máris rengeteget nőtt szemeimben ajándéka —, de még nem rengeteggé.
Ugyanakkor igen meglepőnek találtam a fenyőnek díszítését, és valamiképpen olyan ismerősnek is tűnt.
Már ott eldöntöttem, hogy amennyiben a törpefenyő mégis hatalmassá nőne, úgy azt visszaviszem az erdélyi erdő rengetegébe —, a Tündérkertbe.
De mi legyen akkor majd a csavarral (?) — ott bujkált és motoszkált továbbra is bennem a kérdés.
Válaszom sem késett soká, hiszen a Mikulástól ajándékként meg egy valódi szőkét kértem, kit hálómba csavarhatok —, s neki majd továbbajándékozom és megmagyarázom, hogy ez a XXI. század legmenőbb hajcsavarja, melyet feltalálójáról Mikuláscsavarnak neveztek el.
P.S.
— Vandra Attila: Kisregény — Törpefenyők III.6. Amerika bevándorlói egyesüljetek!
— Avi Ben Giora író /Bécs/ — Avi Ben Giora.
— … és az említett írásom: https://www.7torony.hu/bosze-emil-miklos/friedmann-ilus-630/ + kommentek
Budapest — 2010. nov. 25. — Baráti Szeretettel: bősze emil miklós —_—
——— Köszönöm, hogy elolvastad! ———
Legutóbbi módosítás: 2019.06.01. @ 19:46 :: Adminguru